Ez a könyv tulajdonképpen az ügynökökről, az ő munkájukról és az általuk felépítendő gazdasági szerkezetről szól. Ebben a szerkezetben az ügynököknek kulcsszerepük van. Az ő értelmességükön, hozzáállásukon, hitükön múlik az, hogy a Virág-rendszer milyen sebességgel és hatékonysággal fog fölé emelkedni e világ gazdasági szerkezetének; vagyis annak a zűrzavarnak, ami ezt valójában jellemzi.
Először tehát vegyünk egy átfogó képet az ügynökökről, majd pedig részletekbe menően vizsgáljuk meg őket.
Az ügynöksor általános tudnivalói
Az ügynök a munkással szemben a gazdaságban szellemi tevékenységet folytat. A munkalehetőségek becserkészésétől, azok felépítésén át a hosszú távú fejlesztésig – sőt azok paradicsomi körülmények közé emeléséig ők végzik. Tevékenységük közben természetesen munkás tevékenységet vagy más szellemi-társadalmi elfoglaltságot is végeznek. A pénz-alapú ügynökök jutalék-bért kapnak a táblázatban meghatározottak szerint, amit a könyvelésben a bér-költség terhére számolnak el. A nem pénz-alapú ügynökök a munkájuk során már csak a külvilággal tartanak fenn pénzbeli kapcsolatot – ha szükséges; belső munkájukhoz már nem, vagy alig. Ők maguk sem kapnak bért, hanem az adott rendszer fedezni igyekszik minden ésszerű szükségletüket.
A jutalékos ügynökök munkájuk végzése során folyamatosan törekszenek a szervezetről minél többet tudni, és ennek felhasználásával előmenetelre szert tenni. Az ügynök csak olyan pénzből kap jutalékot, amelyet már korábban kitermelt. (Csak azért, mert ő hozott egy potenciális vevőt, még nem kap pénzt. Ha azonban eladott neki valamit – vagy más adta el neki --, jár a felderítői százalék a vevőhozónak is.)
Ez az ügynöki felépítés egyaránt alkalmazható a termelésre, a kereskedésre és a szolgáltatásra. Annál is inkább, mert a három dolog gyakran fedni fogja egymást.
Minden ügynök a jelentéseit aláírja, és beosztását megjelöli, dátumozza.
Az ügynöksorban hierarchiai felépítés tart rendet. Legalul van az ’a’-; legfelül a ’j’-ügynök. Közöttük a fent vázolt sorrend szerint alakul az elöljárósági rendszer. Így a különféle ügynökök egymással alá-, illetve fölérendeltségi viszonyban vannak – attól függetlenül, hogy egymással kapcsolatban állnak-e, vagy sem a munkájuk során. Egy magasabb szintű ügynök természetesen végezhet alacsonyabb szintű tevékenységet. Mindig az épp végzett tevékenység határozza meg a rangsori helyét a csapatban.
Ugyanez az ügynöki rendszer alkalmazható a vallási rendszerek felépítésében is. A kettő összefonódásából megalkotható a társadalmi rendszer pontos rangsori felépítése.
A különféle ügynöki-ügynökségi szintek között szükség esetén koordinátorokat kell elhelyezni. Az egész rendszer egységes működése érdekében különféle utazó-felvigyázók, utazó ügynökök alkalmazhatók.
Az ügynöki rendszer célja, hogy annak elemeit oktassuk, a Teremtő szolgálatára, a Hozzá való visszatéréshez; közben megmutassuk az oktatottaknak, hogyan tudják leghatékonyabban fenntartani és folyamatosan fejleszteni a rendszert.
Rövid leírás ’a’-ügynökről
’A’-ügynök – felderítő (2%)
Mint a neve mutatja: felderíti az üzleti lehetőségeket. Tájékozódik a gazdasági szervezet (Virág) anyagi, jogi, kapcsolati lehetőségeiről. Föltérképezi a közvetlen és távolabbi környezetét gazdasági igényeik szempontjából. A gazdasági igények három fő területet ölelnek fel: úgy, mint termelés, kereskedés és szolgáltatás. Általában egy-egy ’a’-ügynök többnyire egy-egy szűk gazdasági területre specializálja magát; de szélesebb körben is vizsgálódhat a szerint, hogy milyen céllal teszi ezt.
Termelés tekintetében olyan potenciális vevők nevét és címét teszi le Virág asztalára, akiknek érdemes lenne előállítani valamilyen terméket. Ezt összhangba hozza a termelhetőség feltételeivel.
Kereskedelmi felderítők megvásárolható és eladható áruk beszerzési és eladási címei és nevei után kutatnak. E tevékenység akkor eredményes, ha a potenciális vevőt lehetséges módon szinkronba hozza az eladható termékkel, és annak beszerezhetőségével.
A szolgáltatási ’a’-ügynök azok címeit hozza, akik valamilyen fizikális vagy szellemi szolgáltatást vennének igénybe.
E hármas tevékenységet elsősorban személyes kapcsolatok kiépítésével – úgynevezett gyenge kapcsolatokkal igyekszik mind hatékonyabbá tenni. Arra kell törekednie, hogy minél több embert ismerjen meg minél alaposabban úgy, hogy hozzájuk újra és újra visszatérhessen. Beszélgetnie kell velük. Előzetesen terepbemunkálást is lehet végezni különféle reklámfogásokkal, szórólapokkal, személyes jelenléttel, kérdőívekkel stb.
A személyes kapcsolatépítés lehetőleg szemtől szembe történjék a bizalomkeltés és érdeklődés felkeltés érdekében. A tárgyak (telefon, e-mail, levél stb) mindig másodlagosak, illetve sokadlagosak legyenek.
Ha valamely igényt vagy reálisnak tűnő lehetőséget sikerül regisztrálni, melyből üzlet, gazdasági tevékenység hozható létre, úgy ezt a jelentésében közli felettesével. A jelentésnek tartalmaznia kell a vevő nevét; címét; a terméket, tevékenységet bemutató leírást; illetve a megoldhatóság rövid vázlatát. Itt röviden ki kell térni arra, hogy az adott gazdasági tevékenységhez az alapanyag hogyan szerezhető be; az hogyan dolgozható fel, hogyan alakítható át végtermékké; majd harmadsorban hogyan adható el a végtermék. E három dologhoz külön-külön fűződnek azok a feltételek, melyeket egyenként fel kell sorolni. Természetes, hogy mindhárom alapelemnek vannak emberi, jogi, területi, anyagi, természeti, biztonsági, környezeti és egyéb feltételei. Ezekből minél többet célszerű felderíteni; így annál valószínűbb és valószerűbb lesz a megvalósítása: annál reálisabb lesz a következő ügynök számára.
Ez a regisztrációs jelentés természetesen csak akkor ér 2%-ot, ha azt akár az ’a’-ügynök tovább képezve, akár más megvalósította, és az első vagy egyetlen alkalommal pénzt szült. A további bevételek már az azt működtető ügynököt jutalmazzák. Az első havi, vagy egyetlen bevételből vonható le ez a jutalék.
Az ’a’-ügynök munkájához tartozik a további ’a’-ügynökök felderítése, és esetleges ’a’-hálózat piramidális (vagy más jellegű) felépítése is.
Az ’a’-ügynök hármas tevékenysége:
-- gazdasági felderítés;
-- ’a’-ügynöki utánpótlás és rendszerépítés;
-- folyamatos továbbképzés.
Rövid leírás ’b’-ügynökről
’B’-ügynök – értékelő (1%)
Az értékelő a felderítő jelentésében található gazdasági leírást biztos alapra helyezi; megvalósíthatóvá, felépíthetővé teszi. Az eladandó termék vagy áru, szolgáltatás eladhatóságát a lehető legnagyobb valószínűségi fokra helyezi, annak eladhatóságát átláthatóvá teszi.
Az ’a’- jelentésben lévő eladni valót széles körben közhírré teszi, és széles körű felmérést készít arról, hogy a lakosságnak vagy más szervezetnek milyen igénye van rá. Ehhez felhasználhatja magát az ’a’- jelentést, az ’a’- kérdőíveket (ezeket szükség szerint megerősíti), saját kérdezőbiztosokat állít csatasorba, és saját gyenge kapcsolatoknál célirányosan szimatol. Minden egyes, ez irányú észrevételt regisztrál. Ha van rá lehetősége; szerződéseket készít elő Virág és a vevők között. Ez elsősorban a szolgáltatás területén előnyös; de a másik két tevékenység területén is áldásos. Erősen emeli a megoldhatóság realitását. Eladni azt lehet, amit megvesznek. Ha erre hivatalosan is ígéretet tesznek, nagyobb bizalmat ébreszt a beruházóban.
Célirányos kutatások eredményeiről és a szerződésekről összefoglaló elemzést készít, jelentést ír.
A jelentés tartalmazza a gazdasági tevékenység leírását; a vevők nevét, címét; vagy számát egy adott körzetben élő lakosok arányában (%-ban); egy rövid beruházási költségvetési tervvázlatot, annak megtérülési idejével; várható bevételével, továbbfejlesztési lehetőségekkel; üzemelési költségvetési tervvel. A számadatok egymáshoz viszonyított aránya a korábban felvázolt táblázat adataihoz kell, közeledjen. Minél közelebb áll hozzá, annál valószerűbb.
Megvalósítás során mindig a legreálisabb, s így a legértékesebb ’b’- jelentést részesítjük előnyben.
Rövid leírás ’c’-ügynökről
’C’-ügynök – felépítés (5%)
A krátor vagy konstruktor – mint a neve is mutatja: felépíti az üzletet, a gazdasági tevékenységet.
Ehhez szüksége van pénzre, emberre, anyagra, eszközre, helyre, engedélyre és a ’b’- jelentésre.
Pénzt vagy Virágtól kap, vagy egyéb forrásból kölcsönt vesz fel, beruházóval köt szerződést. Valójában azonban ez utóbbit is a szervezet nevére veszi igénybe – annak áldásával. Erre legalkalmasabbak a hivatalos pénzintézetek. Érdemes tájékoztatódni tőlük, hogy mindig a legelőnyösebb banki tranzakciót lehessen igénybe venni.
A kölcsönből fedezett beruházás esetén a megtérülési idő a duplájára nő, plusz a kamat mértékével a fejlesztés és a nyereség terhelődik.
Embereket a munka végzéséhez a munkalehetőség meghirdetésével lehet felvenni, alkalmazni. Felvehetünk utcáról, a szervezettől (más területről), munkaügyi hivatalon keresztül. Mindenesetre a felvett dolgozókat ki kell képezni a munkára. A kiképzés oktatásból és gyakorlati képzésből áll – függetlenül attól, hogy milyen végzetséggel rendelkezik. Természetesen a szakirányú végzetség esetén is szükség van célirányos képzésre és próbaidőre. Bérezésük a munkásoknál leírt módon történik. Ha ügynökként vesszük fel a dolgozót, akkor ’a’- szinten kell bevezetni, hogy később biztonságosan dolgozó szellemi vezető válhassék belőle. A munkásokat is célszerű ’M10’-nél indítani, de a béremelését vagy előléptetését szükség szerint szorgalmazhatjuk.
Engedélyeket is a kreátor szerez be – akár a saját működési engedélyét vesszük figyelembe, akár önálló szervezetként dolgozik be Virágnak, vagy egyszerűen Virág alkalmazottja, esetleg alkalmi munkása. Bárhogy is építkezik, mindig Virággal egyeztetve – neki elszámolva teszi ezt.
Anyagokat, eszközöket és helyet a rendelkezésre álló pénzből vásárol, vagy bérel.
A ’c’- jelentést Virág a rendelkezésére bocsátja. Végül is ez határozza meg számára, hogy mit hogyan építsen fel. A jelentés kézhezvételét követően pontos tervet készít a beruházás költségvetéséről és az építkezés üteméről. A ’b’- jelentésben lévő (vagy ahhoz csatolt) szerződések sokat segítenek a munkában, hisz elsősorban azokat kell megvalósítani. Ezzel párhuzamosan természetesen a jelentésben foglalt egyéb regisztrációkra is nagy gondot kell fordítani.
Lehetőség szerint mindent törvényesen kell végezni.
A felépített gazdasági egységről jelentést készít. A jelentés tartalmazza:
-- a leendő tevékenység részletes leírását, munkafázisaival;
-- az anyag-, és eszköz-leltárt;
-- az emberállomány hivatalos adatait és a képességeit – rövid jellemrajzzal;
-- az általa előkészített beruházási költségvetési tervet, összevetve annak végrehajtásával;
-- az üzemeléshez szükséges anyagok, eszközök, jogok stb. beszerzési helyét;
-- vevők pontos nevét, címét vagy sűrűségét;
-- szerződések egy-egy másolatát;
-- illetve az üzemeltetéshez szükséges egyéb információkat – úgy, mint technológiai leírást, biztonságtechnikai leírást, a megszerzett engedélyek másolatát,
-- esetleg még szükségessé váló egyéb instrukciókat, tanulmányokat (munkavédelmi-és tűzvédelmi leírást, minőségbiztosítást, környzetvédelmi óvórendszabályt).
A kreátor-ügynök tevékenysége akkor eredményes, ha az általa felépített gazdasági egység működőképesen és hatékonyan termelésre alkalmas módon átadásra kerül az üzemeltetőnek, és a róla szóló jelentés Virágnak.
Valójában Virág nem a tevékenység anyagi eredményéért végzi, vezeti, oktatja ezt a munkát. Ezért a rendszer anyagilag, pénzügyileg akkor is jól működhet, ha a beruházás teljesen idegen forrásból, és Virágtól független költségvetéssel, elszámolással történik. Valójában Virág már a legmagasabb szintű ügynök – vagyis ’j’-ügynök. Már nem a megélhetésért, hanem a Teremtő szolgálatáért végzi. Minden egyedi gazdasági egység maga dönti el, hogy mennyit juttat ebből Virágnak. Míg oktató-tanuló viszonyban áll vele (mint én a Teremtővel), addig jó irányba halad a gazdaság, a vallás és a társadalom. Ennek azonban különféle szintű megnyilvánulásai lesznek.
Rövid leírás ’d’-ügynökről
’D’-ügynök – üzemeltető (5%)
Az üzemeltető számára gyakorlatilag minden adott ahhoz, hogy üzembe helyezze, működésbe hozza a ’c’- jelentésben igen pontosan leírt gazdasági tevékenységet. A dokumentáció tartalmazza azokat az instrukciókat, melyek a tevékenység megindításához és annak folyamatban tartásához szükségesek. Mindazonáltal a folyamatos fenntartást mégis a ’d’- ügynök biztosítja.
Biztosítja a dolgozók rendszeres képzését, továbbképzését, gyakorlatszerzési lehetőségét. Folyamatos kapcsolata van az anyagok és eszközök beszerzési lehetőségeivel, a pénzintézetekkel (pénzügyi műveletek, hiteltörlesztés… stb.), vevőkkel, illetve más olyan partnerekkel, akik közvetlenül vagy közvetve függő viszonyba kerülnek az illető tevékenységgel. Nem hagyhatók figyelmen kívül természetesen a gyenge kapcsolatok sem. Sőt azok erősítik őt. Nem utolsó sorban, folyamatos munkakapcsolatban áll Virággal (közvetlenül, vagy szervezetén keresztül).
Rendszeres oktatást nyújt a dolgozóknak és vezetőknek. Heti rendszerességgel jelentést ír elöljáróinak, amely tartalmazza: a gazdasági folyamatot a belső rendben azonosító jeleket; a folyamat tervét; ahhoz képest a végrehajtást; tervmódosítást; a tevékenység mozgásának pénzügyi paramétereit; új dolgozók felvételét; elbocsátást; kilépést; kinevezést; leváltást; az oktatás ütemtervét, végrehajtását, témáját. Mivel ’d’- ügynök előkészíti ’e’- ügynök munkáját is, az első jelentésben fel kell tárni az egyéves ütemtervet is, és ehhez képest kell beszámolni a folyamatról is. Ha ez a terv változtatást igényel, úgy ezt haladéktalanul meg kell tenni. Minden tervet Virág hagy jóvá, vagy vétóz meg. A jelentésnek lehetőleg tartalmaznia kell azokat a lehetőségeket, amelyek előre láthatólag látványos változás lehetőségét rejtik. Fel kell hívni Virág figyelmét minden olyan körülményre, amely alááshatja a folyamatot, vagy lehetőséget kínál egy ennél további fenntartásra, sőt akár fejlesztésre is.
A ’d’- ügynök tehát vezet, elemez, ad-vesz, irányít, oktat, jelent, figyel. Figyelése során arra is kitér, hogy a dolgozók között van-e valakiben ügynöki hajlam, vagy más irányú tehetség. Az ilyenekről jellemrajzot készít, s a jelentésében megemlíti, sőt tőle telhető módon felkarolja, továbbképzi, tevékenységekkel bízza meg; ezzel is oktatja, képzi, s megbizonyosodik rátermettségéről, megbízhatóságáról.
Munkája eredményének 5%-a illeti meg minden hónapban.
Rövid leírás ’e’-ügynökről
’E’-ügynök – fenntartás (1%)
Az ’e’-ügynök a gazdasági tevékenység folyamatos fennmaradásáról gondoskodik. Figyeli annak buktatóit, és gondoskodik annak kiküszöböléséről. Havi rendszerességgel jelentést készít arról, hogy mi veszélyezteti a tevékenységet, mit lehet tenni ellene, és mit tett; ez hogyan hatott a tevékenységre.
Tevékenységéért egy év után jár egy százalék jutalék; majd pedig a gazdasági egység fennmaradásáig havonta.
Munkájához felhasználhatja a ’d’- jelentéseket; ellenőrzi időnként azok hátterét, valódiságát; találkozik a dolgozókkal; igyekszik kapcsolatot fenntartani a beszerzéssel és értékesítéssel. Észrevételeiről a fent vázolt szempontok szerint feljegyzéseket készít. Szükség és lehetőség esetén javaslatokat dolgoz (dolgoztat) ki az akadályok elhárítására, megoldására.
Munkáját szoros együttműködésben végzi ’d’- ügynökkel.
Az ’e’- munka akkor sikeres, ha az általa istápolt egység egy évnél tovább fennáll és működik.
Jutalékát munkája 12. hónapi eredménye után kapja – majd minden hónapban az előző havi bevétel alapján.
Rövid leírás ’f’-ügynökről
’F’-ügynök – egy éves bónusz (1%)
Az ’f’- tevékenységet szoros együttműködésben kell végezni ’e’- ügynökkel és persze az üzemeltetővel. Munkájának lényege, hogy a felépített és működő gazdasági egységet fejleszti. A kereskedelmi kört bővíti; újabbakat térképez fel; a szerződéseket jobb lehetőségek irányába előkészíti, és aláírásra felterjeszti; ehhez képest a beszerzési lehetőségek bővítése és a szükséges dolgozók felvétele, kiképzése iránt intézkedik.
Akkor mondható áldásosnak a munkája, ha egy év leteltével a felkarolt cég bevétele (többnyire havi szinten vizsgálva) nőtt. Mivel ő elöljárója ’d’-, és ’e’- ügynöknek is –, nem vitathatjuk, hogy e növekedés kinek az érdeme. ’F’- ügynöknek jár az 1% bónusz – függetlenül attól, hogy ő közben mást is dolgozik (pl. épp ő vezeti a céget).
Akkor válik ’f’- ügynökké valaki, ha egy éven át havi feljegyzéseket, jelentéseket készített és továbbított az adott cégről, elvégezte közben az egyéb – föntebb már vázolt – korrekciós munkákat, és ezek eredményeképp munkája 12. hónapjában a cégnek nagyobb bevétele volt, mint az első egész hónapban. A 13. hónapban kapja meg az első jutalékot; majd minden hónapban az előző hónap eredménye alapján, míg az emelkedik. Csökkenés esetén ez megszakad.
Egy éves csökkenés, vagy az indulási bevétel alá esés után az ’f’- művelet újra indul.
Rövid leírás ’g’-ügynökről
’G’-ügynök – 3 éves bónusz (2%)
A ’g’- munka látszólag hasonló, mint az ’f’. Gondoskodik arról, hogy az adott gazdasági rendszer minél hatékonyabb eredményeket érjen el, minél inkább fejlődjön, s minél több rendszeres bevételt érjen el.
E tevékenységet már nem rövid (egy éves), hanem három éves távlatban végzi. Jutalékát is csak a 37. hónapban kapja először.
Mindazonáltal ezen túl – mivel minden ügynök a felettesének is előkészíti a munkát – ő már lehetőséget tár fel arra, hogy az illető munkát hogyan lehetne beépíteni egy kommunaszerű gazdálkodási szakosztályba. Hogyan lehetne összekapcsolni más tevékenységekkel, hogy annak belső forgalmából a pénzt egyre inkább ki lehessen vonni, és a bevétellel minél inkább külső pénzforgalmat növelni. Bővítési gondolatainak azt kell célul kitűzni, hogy a rendszerben résztvevőket (személyeket és jogi személyeket) minél inkább belső forrásból lehessen ellátni szükségleteik tekintetében. Mindezen túl persze, neki elsődleges feladata az általa felügyelt cég anyagi helyzetének javítása a lehetséges tetőpontig. Így lehet azokat átadni egy kommunának, és bekapcsolni annak működésébe.
A 37. hónaptól mindaddig kapja a 2%-ot, (mindig az előző hónap eredménye után) míg át nem adja azt más vezetőnek, vagy meg nem szűnik; feltéve, hogy közben a bevétele emelkedik. Három éves csökkenés után, vagy az indulási bevétel alá süllyedés esetén a’g’-’művelet újra indul. Ideiglenes csökkenés esetén ez a havi ’g’-bónusz szünetel.
A kommunába kerülés nem szünteti meg a járulékot, csak ha nem felügyeli tovább, vagy a bevétel süllyed.
Rövid leírás ’h’-ügynökről
’H’-ügynök – kommuna-vezető
A kommuna egy olyan gazdasági szervezet, amelynek tagjai egy közös cél érdekében, központilag meghatározott módon termelnek. A kommuna tagjai már a korábbiaktól eltérően, nem teljesítmény-arányos bérezésben részesülnek, hanem valós szükségleteik szerint látja el őket a szervezet. Ez egyes kommunákban még kevert formában: természetbeni juttatással és pénzzel valósul meg. Magasabb szervezettségi szinten viszont már kizárólag természetbeni juttatással oldható meg.
A fentiekből következik, hogy ennek tagjai megfelelő oktatás és megértés után maguk döntenek úgy, hogy részévé válnak e rendszernek.
A belépő tag bármit bevihet a szervezetbe, ha kilép (mert meggondolta magát) akkor, amit bevitt, megkaphatja, vagy annak ellenértékére tarthat igényt.
A gazdasági tevékenységnek lényegesen többet kell tudnia termelni, mint amit a szervezet tagjainak az anyagi-fizikális ellátásához elegendő. Ha az alapellátás már minden tag számára kielégítő módon megoldható, akkor a fölöst a továbbfejlődésre, további gazdasági rendszerekre és oktatásra, kutatásra lehet felhasználni.
Költségvetésének szerkezete hasonló az egyéb gazdasági szervekéhez – azzal a különbséggel, hogy itt a munkabér helyett ellátási költségek kerülnek elszámolásra.
Itt már az ügynök sem kap jutalékot – csupán a munkája maradéktalan elvégzéséhez és magánéletének helyes vezetéséhez szükséges ellátásról kell gondoskodni.
Kommuna-vezető ’g’- ügynökből lehet. Ez a háttér biztosítja, hogy szándékát az elvégzett munkával bizonyíthassa. Legjobb, ha a már hatalma alatt lévő gazdasági egységet szervezi át. Ehhez Virág komoly oktatásnak, célirányos kommuna-vezetőképzőnek veti alá. Azt jól megértve, szabad akaratból dönt úgy, hogy vállalja a más irányú felemelkedési lehetőséget. Ebben az esetben ugyanis a továbbiakban már nem pénz-alapú lesz a hatalma, s további vagyont ebből már nem halmozhat fel. Szellemi növekedés elé néz; lemond anyagi vágyairól, munkája gyümölcséről; s az Isten szolgálatába lép munkája során.
Továbbképzése is innen kezdve többrétegű lesz – persze egyelőre még alapfokon: igazságra épülő ökomenikus vallás; paradicsomi gazdaságvezetés; Mennyei Királyság földi társadalma. Továbbképzése során fog fény derülni arra, hogy e három közül melyik irányba fog továbbfejlődni; s így melyik területen fog a továbbiakban tovább dolgozni.
Munkája is sokrétű lesz. Természetesen nem is fog vele egyedül megbirkózni. Vezetőtársakra lesz szüksége.
Ez a munka három alapvető feladatból áll:
-- vezetnie kell a kommunát, mint gazdasági egységet;
-- folyamatos képzést kap, és ad a gazdaság minden résztvevőjének;
-- gondoskodik a részvevők legmegfelelőbb ellátásáról.
A gazdasági rendszer vezetése hasonló a már megszokott munkához, de itt már határozott céllal, csak olyan dolgozókat válogat ki, akik az új gazdasági szabályozást hajlandóak beépíteni az életükbe. Ez nehéz, hisz főleg az első egy-két évben komoly vágyakozás lesz jellemző a dolgozók között. Itt a munkások már nem a hagyományos ’M’- munkások. Ők kommuna-tagok. Gazdaságilag szükségtelen szelektálni őket, hisz javadalmazásuk személyes szükségleteik alapján történik. A gazdaságvezetés terén így ők csak dolgoznak, nincs bérük. Javadalmazásuk majd csak a harmadik területen nyer érvényesülést. Az új belépőket azonnal alapellátással kell fogadni (lakás, élelmezés, ruházkodás, taneszközök). Kilépéskor természetesen ezeket meg kell vonni tőlük.
A dolgozókat ’h’- ügynök havi rendszerességgel oktatja az elvégzendő munkákról (ha kell, sűrűbben is!). Megfelelő szervezeti rendszert tart fenn (alsó-, közép- és felsővezetők, tagok), a már jól bevált 5-12-es csoportosításban, hogy minden egyes embert személyesen lehessen ismerni. Nem csak azért, hogy a szükségleteiről tudjunk, hanem hogy lássuk, milyen irányba lehet továbblépezni. Ők is a korábban említett három alapirányba fejlődhetnek tovább (vallási, gazdasági, társadalmi), vagy egyszerűen csak jó minőségű dolgozókká fejlődhetnek.
’H’-ügynök havi rendszerességgel tesz jelentést Virágnak. Ebben gazdasági számvetést készít. Felvázolja, hogy a gazdasági tevékenységgel megkeresett pénzt mire költötte, s Virágnak milyen hányadot tud elküldeni. Vázlatokat készít a további bővítés lehetőségeiről. Ehhez fontos figyelembe vennie, hogy a fejlesztésnek és bővítésnek akkor van értelme, ha így az átlagos 10%-os nyereséget Virág rendelkezésére tudja bocsátani. Ettől akár lefelé, akár fölfelé csupán rövid ideig célszerű lényegesen eltérni.
Feltárja továbbá Virág felé, hogy munkájához milyen külső segítségre van szüksége, hogy hatékonyabbá tudja tenni azt. ’H’-ügynök munkájának így az a célja, hogy társakat képezzen ki gyakorlati és elméleti szinten a későbbi paradicsomi gazdaság, az igaz vallás és a kettőt kiegyensúlyozottan átfogó Mennyei Királyság (Világtanács) földi társadalma számára.
Ezt persze egy szinttel magasabban, az ’i’- ügynök még tovább fejleszti; a ’j’-ügynök pedig tökélyre viszi; kiterjeszti az egész földre, majd az anyagi Univerzumba, sőt tovább.
Az oktatási programjaival kapcsolatban ’h’- ügynök a tevékenységébe tartozó szervezet tagjai számára heti rendszerességgel vallási, gazdasági és társadalmi irányú alapoktatási sorozatot rendez. Teszi ezt részben előadásokkal, részben rendszerezett egyéni és társas oktatással. Ehhez a tevékenységhez oktatási vázlatokat, sémákat, tankönyveket készít, egyelőre alapfokon. Ehhez persze nélkülözhetetlen számára, hogy részben Virág oktatóitól, részben irányított autodidakta módon tanuljon. Ehhez a munkához igényelhet Virágtól oktatókat, de az oktatási rendszert az ügynök vezényli. Ezek anyagáról havi rendszerességgel jelentést küld Virágnak. Ezek a jelentések sokat jelentenek neki abban, hogy jól megismerje az oktatás anyagát és a rendszere személyzetét. Ugyanis a keze alá beosztott vezetők közreműködésével piramidális módon minden személyről és azok fejlődéséről hathónaponként jelentést készít Virág felé.
A harmadik feladata – amihez szintén szükséges, hogy jól ismerje a keze alá beosztottakat – az ellátásuk. Mivel javadalmazásban nem részesülnek, el kell látni őket mindazzal, amire szükségük van. Az alapellátáson túl biztosítani célszerű mindenki számára a pihenés, szórakozás ellátásához szükséges dolgokat. Az alapellátást és a kiegészítő ellátást is három alapvető követelménynek kell alávetni, és azok figyelembevételével kell megszervezni azok kielégítését és folyamatos biztosítását:
-- Mindenki személyes igényét meg kell vele beszélni;
-- Figyelembe kell venni a tisztuló erkölcsi normákat, a szükséglet céljának a szervezetre gyakorolt hatását – hozzáigazítva az oktatás irányához, a tevékenység fajtájához és a szervezet szellemi szintjéhez;
-- Mindezt az anyagi lehetőségeken belül kell megoldani.
Ha bárki a három fent említett feltétel valamelyikének figyelmen kívül hagyásával, ragaszkodni kíván valamihez, vagy a szervezet szellemiségével össze nem egyeztethető vágyának ad hangot, s a helyreállítási szándék ellenére ragaszkodik hozzá, akkor őt abban a rendszerben nem célszerű elhelyezni. Olyan munkakört jó neki biztosítani más gazdasági egységben, ahol vágyait még kiélheti. Ez természetesen vonatkozik a ’h’- ügynökre is.
Mindezeken túl ’h’- ügynök maga is elfogad egy határozott szellemi irányítást, s abban az irányban tanul tovább, illetve törekszik arra, hogy a keze alatt lévők közül is jó odafigyeléssel kiemeljen továbboktatható egyéneket, értelmes személyeket, s lehetőséget biztosítson számukra a célirányos továbbtanuláshoz.
Látjuk tehát, hogy a kommunában nem csak fizikai munkát kell végezni, hanem keményen tanulni is kell. Vannak benne olyanok is, akik sokkal kevesebbet dolgoznak fizikálisan, mégis ugyanúgy el kell őket látni, mint a dolgosabbakat.
Vigyázat! Ez nem kommunizmus – bár hasonlít hozzá, hanem kommuna. Ez nem egy kész, kidolgozott rendszer, hanem hatékonyan előkészíti a tökéletes paradicsom vallási-, gazdasági-, társadalmi rendszer felépítési munkálatait. Ez egy épület alapozása. A falakat ’i’- ügynök húzza fel; ’j’ pedig befedi.
Rövid leírás ’i’-ügynökről
’I’-ügynök – kísérleti telepvezető (elő-paradicsom)
A kísérleti telep a jelen gazdasági helyzet legfelső szintjét képviseli. Átmenetet képez a jelen helyzet és a paradicsomi szint között. Oktatási szintje már paradicsomi, mint a kommunában; de már közép-, és felsőfokon. Hiszen innen fognak kikerülni a paradicsomi vezetők, a kommuna-, és kísérleti oktatók; de megfelelő előkészítés után innen kerülnek majd ki az alsóbb gazdasági szintek összekötő és vezető ügynökei is, továbbá a vallási és társadalmi vezetők és oktatók egyaránt.
Ebből következik, hogy a kísérleti telep elsődleges célja már nem a pénzkeresés – bár jövedelmező szellemi munkát is végez. Ez azonban már nem elégíti ki a telep anyagi szükségleteit. A szükséges kiegészítést Virág úgy biztosítja számára, hogy az alsóbb gazdasági tevékenységek nyereségéből befolyt pénzösszegeknek mintegy húsz százalékát a kísérleti telep ellátására fordítja. Teszi ezt mindaddig, amíg a többit a gazdasági rendszerek fejlesztésére és bővítésére kell fordítani. Ahogy ez a szükséglet csökken, úgy növelhető a kísérleti telepeknek szánt pénz mennyisége, aránya.
E telepek gazdasági tevékenysége szellemi, hisz fő tevékenysége is ez. Ettől függetlenül persze a fizikális ellátást is végre kell hajtani (szerelő, takarító, ellátó személyzet stb.).
E gazdasági tevékenységek: tőzsde, bank, jogi képviselet, világi iskoláknak oktatás, gazdasági tanácsadás, egyéb számítógépes informatikai kereskedés, szervezés, logisztika. Egy-egy telep természetesen több dologgal is foglalkozik. Mivel ez a rendszer már a kommuna fölött áll, így az itt szolgálatot teljesítők kicsiktől a nagyig hasonló elbírálás alá esnek, mint az előzőekben. Vagyis itt már a rendszeren, telepen belüli pénzforgalom teljesen hiányzik. Alapfokú erkölcsi és szellemi szinten kezdődik a munka az itt szolgálatot végzők részéreől. Javadalmazás tehát itt sem létezik. Ellenben lehetőség szerint a kommunánál magasabb életszínvonalat és ellátást kell biztosítani az itt dolgozók részére. A magasabb szintű kényelem iránti igény összhangban van a nagyobb felelősséget és szellemi ismeretet kívánó szolgálattal. Természetesen ennek is reális határt kell szabni mindaddig, míg a földön, vagy másutt bármely területen szintemelésre lehet szükség.
E telepek működésének alapja, célja, hogy olyan közép-, és felsőfokú iskolákat és más oktatási egységeket, intézményeket üzemeltessen, amelyek képesek megfelelő oktatókat és vezetőket kibocsátani a teljes paradicsomi irányzatú, és azt megalapozó vagy előkészítő gazdasági, vallási és társadalmi egységek, rendszerek számára.
Itt kap helyet a legnagyobb könyvtár, a legképzettebb oktatói gárda, a legfejlettebb technikai szint mindaddig, míg a paradicsomi rendszer ezt át nem tudja venni, a saját szintjére fel nem tudja emelni.
Ezek a kísérleti telepek alapvetően két szinten működnek – bár nem kényszerítjük őket e két csoportba. Az alsó szint elsősorban a középiskolákat üzemelteti, míg a felső szint elsősorban a főiskolákat, egyetemeket. Természetesen ezeken kívül más jellegű képzési rendszereknek is otthont ad.
Az ’i’- ügynök a ’h’-ból lesz, s az ő jelentéseiből kiindulva indítja be a kísérleti telepet. Kísérleti telepvezetőnek azért nevezzük, mert a keze alá helyezett személyzetről való gondoskodás már meg kell, hogy közelítse a paradicsomi jelleget. Az alsó szinten még a kommunához áll közelebb (de pénzforgalom már itt sincs), a felső szint viszont már a paradicsomhoz közelít. Már nem csak egyszerűen az ellátás kell, hogy közösségi legyen, de az Istennel, az emberiséggel és a növényi-, állati természettel való összhang és együttműködés is meg kell, hogy közelítse, sőt el is kell, hogy érje azt az állapotot, amely már a Paradicsomra jellemző. Természetesen ezt a törekvést össze kell vetni az alsóbb rendszerek minőségi szintjével. Nem célszerű túlságosan fölébük emelkedni (hisz ez lerombolható és költséges is), hanem csak azok jó minőségű irányítási és vezetési szintjén kell igazgatni azokat. Oktatási és ellátási színvonala is ennek megfelelő. A túlzott kiemelkedés ingerli a környezetét, s ezzel megnehezíti az abban való bizalom kialakulását. (Lassan járj, tovább érsz!)
Így hát az ’i’- vezetőnek, igen bölcsnek és józan gondolkodásúnak, Isten-tudatúnak kell lennie. Mentesnek kell lennie minden anyagi vágytól, és jól kell tudnia összpontosítania az elérendő célra: a Paradicsomra.
Az ’i’- ügynöknek is hármas feladata van. A keze alá beosztottak gazdasági tevékenységének irányítása (vagyis inkább elszámoltatása); az oktatási intézmények és programok működtetése; illetve a társai ellátásának magas szintű megszervezése, és jó minőségű szinten tartása. Itt, ebben az ’i’- munkában az utóbbi területen folyamatos kutatások szükségesek. Bár a gazdasági szint továbbemelésében is célszerű az összes magas szintű lehetőséget maradéktalanul kiaknázni, s ezzel a világi gazdasági tevékenységek fölé emelkedni. E gazdasági tevékenység és annak végletekig való fejlesztése is az ’i’- ügynök feladata. Ahogy ’h’-nak, úgy neki is szüksége van szakirányú munkatársakra. Valójában majdnem hogy az összes dolgozó segíti őt a vezetésben. De vigyázat! – nem demokratikus úton –, hanem továbbra is szoros hierarchiai rendben. Persze itt is előfordul, hogy bizonyos szakterületek némiképp módosítják ezt a rendet: azonban minden esetben az adott célnak megfelelő felépítési rendet kell figyelembe venni. Ennek akadály nélküli megvalósításához ’i’- ügynöknek igen jó diplomáciai készséggel kell bírnia. Ez azonban megfelelő Istentudat birtokában nem okozhat gondot.
A gazdasági tevékenységről havi számadó jelentést készít Virág felé. Ez nagyjából megegyezik a ’h’- jelentés gazdasági részével.
Az oktatási területen végzett munkája nagy részét megfelelő tanrend és tananyag elkészítése, elkészíttetése teszi ki. Mivel kísérleti telep: ezek a tanulmányi segédanyagok folyamatos fejlesztése a fő feladat – mindig figyelembe véve az új felismeréseket Isten akaratában, illetve a felmerülő szellemi szükségleteket az alárendelt kommunákban és alsóbb régiókban. Folyamatos kutatást kell végezni a lehetséges fellelhető irodalmak területén. Amit lehet, ki kell próbálni a gyakorlatban. Gondolok itt elsősorban a kémia, fizika, biológia területén végzett kutatásokra, amelyeket összevetünk a különféle szent irodalmak anyagával. A szent irodalmakat össze kell illeszteni, ki kell őket tisztítani, hogy teljes egészében lássék meg abból az Isten és a teremtésműve, annak működése, lehetséges változatai, és az ember. A legfontosabb az, hogy az ember eredetileg milyen kapcsolatban állt a Teremtőjével, az Éden kertjével, illetve hogyan lehet, kell ezt visszaállítani az Isten akaratával összhangban. Figyelembe kell venni azokat a lehetőségeket, hogy némelyek az anyagi világ fölé emelkedvén, az Isten mellett kívánnak szolgálni egy egészen más területen. Az így megszerzett ismeretet és a kutatások eredményeit összevetve az Isten akaratával – rendszerezetten meg kell ismertetni az egész teremtéssel. Ezzel hozzá kell járulni ahhoz, hogy a teremtés szét legyen válogatva az Isten Királysága számára. A továbbiakban pedig a már szétválasztott elemeket célirányosan kell továbboktatni, továbbképezni mindaddig, amíg el nem érik az Isten által megkívánt szintet; vagy pontos ismeret birtokában határozottan szembe nem fordul azzal. Erről a munkáról is havi rendszerességgel kell Virágnak jelentést küldeni. Majd hathavonta személyre lebontva kell jelentést készíteni. E jelentésben igen nagy jelentősége lesz annak, hogy a velük kapcsolatos változások irányát és jellegét meghatározzuk, vagy rámutassunk a stagnálásukra. Javaslatokat kell kidolgozni az elhelyezésükről a Virág-rendszerben. A kutatások eredményeiről is pontos beszámolót készít ’i’- ügynök.
Az ellátási tevékenység – mint mondtuk, magasabb szintű, mint a kommunában, de szükségtelenül nem terhelheti Virág anyagi helyzetét és erejét. Másfelől pedig kirívó sem lehet a vágyakkal és sóvárgással teli szívek láttára. Ezt a munkát ’i’- ügynök egy jól működő ellátási hálózattal oldja meg. Ez hasonló a mai kereskedelmi rendszerekhez, csak éppen pénz nélkül. Természetesen itt is előfordulhat (sőt elő is fordul) túlzott igény, vágy. Ezeket hasonló módon kell kezelni, mint a kommunákban. Mindazáltal óvatosan kell bánni velük, hisz óriási tudásuk veszélybe sodorhatja Virág törekvéseit, kárt okozhat neki. Célszerű tehát vagy kielégíteni a vágyait – még ha túlzók is --, vállalva az ezzel járó veszélyeket (irigység), vagy más területen foglalkoztatni e vágyak hordozóit.
’I’-ügynök az ilyen kényes esetekre különös módon odafigyel, s minden rendelkezésre álló eszközt igyekszik felhasználni a helyreigazításra. Ebben Virág segítségét is kérje. Jelentésében fontos alaposan kitérnie az ilyen magatartásra, s róluk akár havonta is jelentést ír, hogy Virág is szemmel követhesse.
Az ellátás területén is folyamatos kutatásokat végez. Ennek lényege, hogy lehetővé tegye az ember összhangját az őt körülvevő tárgyakkal, állatokkal, növényekkel, emberekkel, és persze kapcsolatát Istennel. Az utóbbin múlik az egész. Egy környezetéhez és igényeihez igazított magas minőségű ellátást kell biztosítani, amely optimálisan felhasználja számára a környezetét, folyamatosan emelve a vele való kapcsolatának isteni minőségét. Az ellátás céljának középpontjában az Istennek végzett szolgálat áll; e köré épül a többi.
Rövid leírás ’j’-ügynökről
’J’-ügynök – Paradicsom-pap
’j’-ügynök már egyértelműen a Teremtő szolgája – függetlenül attól, hogy a vallása honnan ered, vagy melyik valláshoz látszik hasonlónak. Valójában nincs vallása; egyszerűen csak a Teremtő földi tolmácsa, papja minden vallási irányzat számára. Ma ezt úgy mondjuk, hogy ökomenikus pap.
Mint a korábban már lefektetett rangsori rend mutatja: ő az ügynökrendszer csúcsán áll. Képesítése, gyakorlata, és elsősorban az Istenhez fűződő kapcsolata, hűsége teszi ezt lehetővé. Egyben óriási felelősség is hárul rá. Elöljárója már csak Virág, vagyis az a szervezet, amelyet közvetlenül szolgál. Ez a szervezet viszont Isten szolgája, s munkájának gyümölcsét az Ő lábai elé helyezi le.
A ’j’- ügynöki tevékenységet valójában Isten Királyságának földi megnyilvánulásaként tekintem. Tehát már olyan magas szinten működik, hogy mindenben a tőle telhető módon, a legjobb tudása szerint igyekszik végrehajtani Istennek a földre vonatkozó terveit, itt a földön.
Ez a tevékenység a Biblia szavaival élve: ezer esztendeig fog tartani. Ez persze ne riasszon vissza bennünket attól, hogy minden tőlünk telhetőt megtegyünk a Paradicsom újbóli felépítése érdekében. Mivel Isten akarata is ez, biztosak lehetünk benne, hogy teljes mértékben támogatni fogja a törekvéseinket. Erre a kapcsolatra képezi ki Virág a papot
A Paradicsom-papnak tehát elsősorban az a feladata, hogy a lehető legjobb kapcsolatot építse ki Isten és az emberiség; a felső isteni birodalom és az emberek világa közt. A kapcsolat célja, hogy az emberiséget visszaemelje Istenhez. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy az emberiségnek minden emberi tagja ugyanúgy fog visszatérni Istenhez, mint tökéletes ember. Nem, az emberi létnek valójában nem is ez a célja. Tudjuk, hogy az emberré válás során csupán némelyek érik el ezt a szintet ebben az értelemben. Azonban a tökéletes rendszer e tevékenység során mindenképpen kiépül, mindenki megleli benne méltó helyét; hogy vagy tudatosan, vagy tudattalanul, de Isten tökéletes világának részévé váljon, s Őt szolgálja. Ezt a helyet kell mindenkinek megtalálnia. Egyes félistenek angyallá, szeráffá, kérubbá, vagy más, emberből lett szellemteremtménnyé válnak, mások a földön töltenek be fontos szerepeket, mint papok, királyok, kereskedők, dolgozók, vagy rabszolgák. Másokból tudatlan állatok, növények, vagy egyéb élőlények formájában, esetleg élettelen tárgyaknak nevezett elemekként fogják szolgálni a tökéletes isteni rendet.
Hogyan is valósítja meg tehát ’j’-ügynök ezt a feladatot? A tevékenysége nyilván hasonló, mint ’i’- ügynöké, csak most már tökéletes szinten működik, és kizárólag olyan öntudatos emberekkel dolgozik együtt, akik már eldöntötték, hogy a Paradicsom felépítésének szentelik életüket, sőt bőséges bizonyítékát is adták ennek. A bizonyítékok közt fel fogjuk sorolni azokat a tetteket, fejlődési szakaszokat, és jellembeli tulajdonságokat, melyek megfigyelése révén bizonyossá válnak számunkra, az illető szívében és lelkében, lelkiismeretében megbúvó pozitívumok.
A Paradicsom-pap már jól ismeri (természetesen a munkacsapatával együtt) a földön fellelhető összes szent könyv tartalmát, értelmét. Elméjében ki tudja tisztítani azokat a valódi paradicsomi iránynak megfelelően. Jól megismerte a föld népeinek a történelmét, legendáit, meséit, és ezeket ésszerűen képes összhangba hozni egymással és a szent irodalom immár kialakított egységével, a vallásköziség rendszerével.
Fenti ismereteinek fényében a keze alatt szolgálatot teljesítő tudatos és tudatlan egyedeket folyamatosan megfigyelve, be tudja illeszteni a helyükre, s az így egyre inkább szerves rendet az élő körülmények tökéletes rendjéhez tudja igazítani. Ezt a rendet a szent könyvek, és az imateljes lelkiismeret révén egyre pontosabban és egyre magasabb szinten képes megvalósítani mindaddig, míg el nem éri a teljes emberi társadalom a tökéletes paradicsomi szerkezetét. Ezen a ponton maga az Isten meg fogja próbálni a kialakított rendet. A próbakő földi megnyilvánulását majd egy hitehagyott, elidegenedett emberi réteg fogja képviselni. De a Teremtő segítségével ez a réteg el fog szeparálódni a kialakult világunktól. Ők a továbbiakban tudatlanul, sőt az élő rendben alacsonyabb szinten fogják szolgálni Teremtőjüket mindaddig, míg ez az isteni megnyilvánulás létezik.
